A mai egy extra bejegyzés, mert új kor köszöntött be családunk életében; családunk nő tagjai útra keltek..

Tegnap este azon nosztalgiáztunk miközben Szabolcs Viola íróasztalát szerelte össze, hogy mikor 6 éve ide költöztünk még csak egy éves volt és és be tettük a kiságyába, hogy nyugodtan tudjunk kipakolni – most meg ott aludt az ágyában – hatalmas – és ma pedig kezdi az iskolát..

Már az óra előtt felébresztett minket – felvette a pipaszár lábaira a fehér nylon harisnyát és az iskolatáskát..

Írisz pedig kezdi az óvodát maci csoportos nagylányként szoknyában és sok hajcsattal a hajában.

Mindent bevittünk reggel a suliba – kivéve a kivágandó 96 oldalas könyv néhány lapját, ami még vagdalásra vár..

Az évnyitó után trolira szálltam, mert tegnap 7 év után ismét vettünk nekem és Violának bérletet.. – hogy megnézzem Íriszkét hogyan boldogul az apukájával..

Elfelejtett felkészülni napszemüveggel – mert kifestettem magam és tudtam, hogy sírni fogok de ezt otthon hagytam..

Kókuszosabb keksz

15 dkg graham liszt

10 dkg kókuszreszelék

1 tojás

1 vaj

némi szódabikarbóna

3 kanál xilit

Össze dolgoztam robotgéppel a hozzávalókat és egy két órára betettem állni a hűtőbe. 180 fokon 20-25 percig sütöttem.

Fél tízkor Szabolcs elvitt kávézni – epres fehércsokisat..

Izgulok a munka miatt – mert így igazából, hogy be kell valahova menni – 7 éve nem volt.. – és akkor is csak rövid ideig..

Kaptam egy dolgozós táskát – amire nagyon vágytam és bele csokit, gyümölcsöt meg innivalót – olyan jó férjem van!

Változtatnom kell!!!!! Fura érzés mikor az ember rájön, hogy amit csinál egészen biztos, hogy nem neki való!!! Régen sírtam ennyit, mint az utóbbi két napban..

Délután a lányok elmeséltek az élményeiket – aztán megint sírtam egy sort – és estig az udvaron trécseltünk a gyerekek pedig játszottak.