Péntek reggel már a foglalkozáskezdésre értünk oda az oviba… Némi ellátmány után néztünk a piacon, aztán irány haza..  Violát még néhány nem köszöntötték fel névnapja alkalmából, és természetesen számon tartja – így Dédi ajándékát megvettük mi, a könyvesboltban láttam egy új bambi könyvet és este elmentünk érte – nagyon nagyon boldog volt.. aztán még tankoltunk meg tescoztunk egy minimálisat.

Kaporleves főtt tojással

kapor

kókuszolaj

só

bors

tojás

rozsliszt

Egy kevés rántásba beletettem, az apóra vágott kaprot majd felöntöttem vízzel megfűszereztem és főtt egy kicsit. Tálalás előtt megszórtam friss kaporral meg beletettem a szeletekre vágott főtt tojást.

Szombat reggel Szabolcs dolgozott, mi meg addig otthon készülődtünk az útra. Ebéd után, valamivel később mint terveztük, elindultunk. Zamárdiban megálltunk fagyizni, kora estére értünk Magyarföldre..

Még az odafele úton eszünkbe jutott, hogy mióta ismerjük egymást szinte minden évben, elmegyünk Pünkösdkor az Őrségbe.. Most a nagynénémék hívtak meg magukhoz. A kislányok is odavoltak – körbejártuk a fatemplomot, majd átmentünk szomszédolni.. Még a fűszálnak is örültek. Nagyon későn tettük le őket és ennek ellenére nem hajnalban keltek – hanem már majdnem nyolc óra volt, ami ritkaságszámba megy.. Délelőtt átugrottunk Őriszentpéterre majd megnéztük a Barkástavat – ahol igazából már vagy 100 éve nincs víz.. Péter vállalta magára helyi idegenvezető szerepét..

Délután kerti szabadprogram volt – sokat olvastam a napon- hurrá éljen.. és olyan jó idő volt, hogy felavattam a frissen levágatott farmeromat.. Este társasoztunk éjszakába nyúlóan – már a szabály ismertetése feszegette a kedves játékostársak türelmét – de csak lejátszottuk egy röpke három óra alatt.. Viola az asztalra dőlve aludt el és mikor Szabolcs bevitte – kérte, hogy zuhanyozzanak – a mi lányunk – Íriszke pedig többször felkelt az éjszaka így egy időre csatlakozott hozzánk..

Hétfőn volt Szabolcs 40. születésnapja – korán kelt, aztán visszafeküdt és sokáig aludt.. Délelőtt átmentünk gyerekfoglalkozásra Őriszentpéterre, az ebéd utáni időpontot választotta köszöntésre – aztán irány egy kicsi autós Szlovénia – ahová Péter is velünk tartott. Mire visszaértünk már az idő is elromlott – maradék cuccokat bedobva útra keltünk.

A három napban, amit ott töltöttünk a kislányok – későn keltek, egész nap a kerítés nélküli kertben voltak – Viola leginkább kutyázott, Írisz pedig lovazott, vagy pedig a kavicsot és homokot söpörte a kertbe majd időnként rá is ült a nyelére.

Útközben üzentem Szabolcs testvéreinek, mert szerették volna még este meghúzni az ünnepelt fülét – erre nem sokkal 10 után került sor – és végül csak Kati és a pasija jött. Mielőtt megérkeztek még összedobtam egy browniet – mert Szabolcs is számított a tortára.. Mikor ajtót nyitott a későn zörgetőknek az ő kezükben is tortát talált.. A gyertyákat a tepsiben fújta el..