Még mindig nem múlt el Viola ekcémája, így hétfőn megint 11-re mentünk oviba, de előtte megcsináltam az ebéd nagy részét..
Tejszínes zöldborsó leves – anyuféle
fagyasztott zöldborsó
tejszín
só
bors
metélőhagyma – eredetileg petrezselyem csak az nem volt itthon, de másnap vettem
víz
méz
olaj
Egy kis olajon megpárolom a borsót, majd mehetnek rá a fűszerek és egy kis méz, végül a tejszín. Aztán felöntöttem vízzel és forrás után nem sokkal kész is..
Eközben ki találtam, hogy most azonnal vágatnom kell a hajamból, mert felül túl hatalmas.. Elvileg áprilisra terveztem, de úgy éreztem muszáj. Szerencsére a tesóm elvállalt minket – a lányokat is, – egyébként karvezetés énekszakos tanár – de ért a hajakhoz is..
Violáért nem sokkal a délutáni ébresztő után mentünk és irány Budakeszi.. Nagyon elégedettek voltunk a végeredménnyel..
Simonka a mindjárt 4 éves unokaöcsém még mindig szeret, idézem: „Évi tanultam valamit magamtól: elcsábítottál” – annyira cuki volt hogy fekete pétereztünk egyet amíg a lányok elbújtak a cirkuszi sátorba.
Hazafelé elugrottunk Helgáékhoz a szokásos ruhaszállítmányért – még puzzlét és memóriakártyát is kaptak a lányok..
Kedden már kora reggel előkészítettem a második fogásnak valót – a neten találtam a receptet, amit egy kicsi módosítottam..
Kukoricadarás smarni
6 dl kukoricadara
6 dl tej
6 dl víz
5 kanál méz
olaj
Összekevertem a hozzávalókat majd be a hűtőbe tettem állni. Egy serpenyőben olajon megsütöttem.
Íriszke a levesből egy falatot se evett, de ebből háromszor is kért, majd gyorsan elaludt..
Ehhez az is hozzátartozik, hogy délelőtt bementünk táncolni mert a Színházak Éjszakáján lesz egy flashmob amire meg kellett tanulni a koreográfiát.. Ő nem állt be, de mikor utána bekapcsoltuk a zenét elkezdte csinálni a lépéseket..
Délután átvettünk egy kis ajándékot Zsuzsitól, majd irány az ikea – báb halászat – ezen a téren nem jártunk sikerrel viszont a kislányok először voltak a játszóházban.. Azt hittem hogy Íriszke nem is mehet be, mert még hadilábon állunk a szobatisztasággal de azt mondták hogy az nem számít.. hurrá éljen - így volt egy programunk, részben kettesben..
Szerda délelőtt Íriszke nem akarta abbahagyni a memória kártyázást, de aztán sikerült rávennem egy kis sétára – teljesen odavolt a Dunáért..
Délutánra Violával terveztem kettesben programot – könyvtárazást – ami valamilyen oknál fogva zárva tartott, így az udvaron tomboltak egy keveset..
Cukkínis túrós rakott tészta
0.5 kg túró
2 tejföl
0.5 kg cukkíni
tészta
só
bors
bazsalikom
metélőhagyma
fokhagyma
vaj
sajt
A tésztát megfőztem közben bekevertem a túrót a fűszerekkel meg a tejfölökkel és a karikára vágott cukkínivel. Kivajaztam egy jénait majd a rétegenként tettem bele a tésztát és a szószt. Tetejére sajtot reszeltem.
Csütörtökre két programunk is volt – a délelőtti ajándék vadászat mellett.. Szöcskevár ahova kisebbik gyermekünk február 6. óta készül. Viola ovis társának a születésnapjára voltunk hivatalosak – majd irány Rita, ahol ismét 3 éves születésnapot ünnepeltünk.. Kati kérdezte, hogy mit adjon, mondtam hogy egy Boribon könyvet mert attól oda lesz.. Sajnos mire odaértünk a bolt bezárt – ilyet még sose csináltam de mivel égett a lámpa bekopogtunk, és kedvesen néztünk befelé.. ez egy szuper hely mert kiadták nekünk amit szerettünk volna és mindenki nagyon nagyon boldog volt.. A buli utolsó perceit tánc tanulással töltöttük – eközben Viola rendületlenül ugrált egy x-boksz-os játékkal – azt hiszem így hívják. Írisz a Ritáéktól kapott két diafilmet gondosan az ágya mellé állította a kockásfülű nyúl marcipánnal együtt...