Péntek délelőtt Földhivatalozni voltunk és miközben reggeliért mentem Írisszel egy madár „megajándékozott minket” – Írisz vállától a térdemig és a karkötőmig minden olyan lett.. de képes voltam ezen nevetni.. főleg azon, hogy mikor Írisz meglátott egy hatalmas varjút – megkérdezte, hogy ő volt e az, én azt mondtam hogy lehet, erre ő csípőre tette a kezét elkezdett morogni mint Alex New York királya..

Aztán átvettük a fényképezőgépet, amit ez eladott árának a feléért vettünk – nagyon jól néz ki mintha a hatvanas évekből került volna elő – modern formában.

Délután még anyu is beállított – felköszöntötte Íriszkét 5 perc alatt és még hozott egy jó rumos tortát- a mi kis három évesünk befalta és közben ezt csinálta – mmmmm.. Sőt a cipzárt cserélt kabátjainkat is visszakaptuk és sikerült megszabadulnom rengeteg fölösleges edénytől és törölközőtől – azért szeretem anyunak odaadni mert ő tudja mit kell vele csinálni..

Szombat reggel egy korai boltozás után piros levest főztem – indiai fűszerezésűt és rétest..

 

Indiai paradicsomleves

2 sűrített paradicsom

víz

kurkuma

zöld curry

bors

fokhagyma

cayanne bors

2 kanál kukoricadara

 

Spenótos túrós rétes

 

fél csomag mirelit leveles spenót

1 túró

szerecsendió

bors

fokhagyma

olívaolaj

sajt – kockára vágva

rétes tészta

 

A spenótot felolvasztottam majd a hozzávalókkal összekevertem és megtöltöttem a rétest. A tetejére olíva olajat kentem. 180 fokos sütőben barnára sütöttem.

Délután az ágy első felén ültek és Rio-t néztek, mi pedig a hátsó sorban egy másikat. Most hétvégén végre elérkezett az idő, hogy a Mikulás hozta ablak és hűtődíszek végre a helyükre kerüljenek.. Viszonylag hamar mentek aludni, mi meg igazi mozizós estét tartottunk..

Viola közölte hogy ő tudja miből van a cukormáz anyu tortáján: fagyiból mert az ragacsos meg cukorból..

Vasárnap reggel templom után megtanítottam Violát telefonálni.. felírtam a telefonszámokat és magánhangzókkal már tud olvasni így tudja hogy kit hív.. tárcsázni mert, de mikor csöngött akkor nem akarta felvenni, mert azt mondta, nem tudja mit mondjon..

A délutáni csendes pihenőt – csak én tartottam – később igyekeztem hasznos lenni – részben sikerült is.. A kislányok ma sem aludtak, még nyolckor is mondókáztak, és „farkas ordítoztak”. Valamit olyan megállapításokat tettek, hogy mindenkinek más az ízlése; Viola a gumicukrot, nyalókát, fagyit, csokit, cukrot szereti meg ki tudja még mit  -ezt is hozzátette - és  Írisz is felsorolta, hogy ő is ezeket szereti. Annak ellenére, hogy most szó szerint ugyanazt mondta mint a nővére, sikerült megúsznunk egy vitatkozást..

Új őrület tört ki a kislányoknál – a lábáztatás.. A minap beázott a hótaposó – ezek után már nem nevezem annak – így Szabolcs kitalálta hogy melegítsék át a lábukat és közben meg is reggelizhettek..  Az étel fogyasztástól el tudnak tekinteni de ha kimegyünk egy kicsit az utcára után rögtön jönnek hogy ők bizony nagyon átfagytak és meg kell melegíteni a lábukat..

A bejegyzés trackback címe:

https://azegypercesszakacsno.blog.hu/api/trackback/id/tr384098209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása