A múlt héten nagyon ellazultunk, szinte minden reggel 9 körül érünk be az oviba, a pénteki nap volt a csúcs a fél tízes érkezéssel..

Egy kisebb piacozás után irány haza..

Ismét indiait készítettem csak most húsmenteset, elé egy kis francia hagymalevest biztos a mi biztos..

Joghurtos tikka masala karfiollal

egy fej karfiol

rizs

natúr joghurt

tikka masala fűszerkeverék

kardamon

só

cayanne bors

kurkuma

Miután a kislányok majdnem teljesen megették a karácsonyra kapott mézeskalács gyertyatartót.. Úgy döntöttem nem várhatók tovább, és Írisz mindennapi kérésének eleget téve mézeskalácsot sütöttünk itthon, egy igazán egyszerű receptből – már jó ideje kerestem.. Nagyon finom lett és programnak sem volt utolsó, mert a kislányok nyújtottak és készítették a formákat. Íriszkét elragadta a képzelet és pelenkába való dolgokat készített.

Mézeskalács

1 kg rozsliszt

fél kiló méz

2 evőkanál mézeskalács fűszerkeverék

fahéj

kardamon

gyömbér

némi tej

2 kis kanál szódabikarbóna

Délután jött Emőke, este pedig Cicó felügyelt a lányokra, mert színházba mentünk és hazafelé Szabolcs meghívott egy szendvicsre meg forró csokira- igazi randi volt. Éjszaka még a Downton Abbeyből, nézünk három részt, és azon nevettünk hogy micsoda program péntek estére, hogy míg mások buliznak mi ülünk az ágyban és sírunk a filmen – a legjobb…

Mivel nem maradt túl sok második fogás tegnapról, így a lányoknak sütöttem egy kis krumplit.

Rozmaringos tepsis burgonya

3-4 nagy krumpli

olaj

só

rozmaring

fokhagyma

A felszeletelt krumplira, tettem egy kis olajat, meg a fűszereket és összekevertem. Sütőpapírra téve megsütöttem.

Szombat délelőtt a lányok virágot ültettek az apjukkal, majd ebéd után színházba mentünk Bettiékkel a Spárga tengeralattjáróra. Mivel az előadás interaktív volt, Íriszke mindenből triplán kivette a részét, repetázott a csúszdázásból – folyton visszarohant az elejére, beállt 5. verébnek mikor négyet kértek és így még gumicukrot is szerzett magának.  A késő délutáni alvásunk után Íriszke azt mondta, hogy legközelebb is menjünk kukacot enni. Violának mostanában már nincs igénye a délutáni alvásra – helyette gyakran könyvet nézeget, rajzol, ma délután meg játszott az apjával és mesét néztek.

Este bementünk a színházba a „mustra” zárására és hazafelé Viola arra kérte a Szabolcsot, hogy mondja meg az egyik kollégájának (aki a nagyherceget játszotta a Bambiban) - hogy kár hogy nem az ő gyereke.. Azt hittem, hogy csak nekem mond ilyeneket.. Írisz észrevett egy képet az apjáról a büfében, ahol fekszik a földön az egyik előadásban - és majdnem elkezdett sírni, és odahívott, hogy nézzem meg hogy apának baja esett.

Vasárnap délelőtt találkoztunk Orsiékkal a templomban, és odaadta az egyik hőálló tálját, - a törött mázas tál helyett, hogy tudjak rakott ételeket is készíteni. Délután igazán vicces család voltunk, míg a gyerekek sínpályát építettek mi aludtunk egy keveset.. Aztán mivel nagyon hideg volt az aauchanban sétáltunk egyet – remekül szórakoztunk – emlékeztettet szerelmünk hajnalán gyakran előforduló régi debreceni tescozásainkra, igaz akkor még csak kettesben..